Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet múltja

Éles Sándorné – Bihari Zoltán

1898-ban alakult meg Budapesten az Ampelológiai Intézet. Ekkor jött létre Tarcalon a Vincellér Képezde. Ez volt az első olyan intézet, mely szőlő kutatással is foglalkozott.

A Budapesti székhelyű Szőlészeti Kutató Intézet 1950 végén kezdte el működését 9 vidéki telephellyel. Ennek egyik telephelye Tarcalon alakult meg. A telephely célja egy kutatótér kialakítása volt, ahol a gépesítésre való átállás előnyeit szerették volna bemutatni, nagyüzemi körülmények között. A központi épület a Rákóczi borház lett, szőlőterülete pedig a Szarvas-dűlőben 33,6kh termő és 6,5 kh nem termő szőlővel. A későbbiekben a terület bővült a tolcsvai Pethő-dűlőben 15,5 kh-al. 1952-ben Tarcalon tovább gyarapodott a terület a dűlő körüli ingatlanokkal, mígnem 1961-re már 81 kh termő szőlőterületen gazdálkodtak. A központi épületben alakították ki a szőlőfeldolgozás és a borászat feltételeit és az épület alatt rendelkezésre állt egy kitűnő mikroklímájú pince.

Az üzemegység termelési és kutatási feladatokat is ellátott. Az átvett, hiányos, erodált bakművelésű ültetvények rendbetétele, tápanyag visszapótlása évekig tartott. A nagyobb sortávolságú ültetvények kialakítása és telepítése itt kezdődött meg Hegyalján. Kísérletként egysíkú, alacsony és középmagas művelésmódokat alakítottak ki. A talajmunka és a növényvédelmi munkák így gyorsabbá váltak.

Az első igazgató Lengyel Béla volt (1950-1966). A kutató munkatársak: Éles Sándor, Király Sándor, Kriszten György, Magyar István. A tudományos kutatók szőlőtermesztés és borgazdálkodás témakörben tevékenykedtek:

• Furmint és Hárs szőlőfajták szelektálása

• Keresztezéses nemesítés

• Fajtagyűjtemény telepítés 96 szőlőfajtával

• Gépesítésre alkalmas szőlőterületek kialakítása és bemutatása

• Metszés és művelésmódok hatása a termés mennyiségére és minőségére

• Próbaszüret bevezetése

• Szőlőfeldolgozás új technológiájának kialakítása

• Száraz és édes borok kezeléstechnológiájának kidolgozása

• Szelektált borélesztők üzemi kipróbálása

• Helyben palackozás kialakítása

• Szénkénegezési kísérletek

• Oltvány hajtatási kísérletek

• Pótlás különböző módszerekkel

• Tápanyag visszapótlási kísérletek

• Permetezési és vegyszeres gyomirtási kísérletek

Lengyel Béla, az első igazgató

Az 1958-ban megtartott Budapesti Nemzetközi Borversenyen 23 első díjat kapott a kísérleti telep.

1966-ban új, akkori szempontok szerint modern kutatóépületet építettek fel. 1966-1981-ig Brezovcsik László igazgató irányításával folyt a kutatói munka. Kutatótársai: Brezovcsik Lászlóné, dr. Kőszegi László, Mallár Imre.

Brezovcsik László igazgató

A Szarvas szőlőterület egy részének áttelepítése magas művelésmódra, erre az időszakra esik. A gondosan művelt szőlőterület és a növényvédelem fejlődése biztonságosabbá tette a szőlő termesztését. A korábbi években megkezdett kísérleti feladatok egy része tovább folytatódott:

• A szelektált és megfigyelt Furmint és Hárs klónok legjobbjaiból mikroparcellás kísérlet majd törzsültetvények létesítése, melyek a hegyaljai szőlőtelepítések kiinduló szaporítóanyag bázisai

• Furmint és Hárslevelű klónok állami elismerésre való bejelentése

• A keresztezéses nemesítés is tovább folyik, a korábban érő, jól aszúsodó, jobb minőséget adó fajták létrehozása a cél. A keletkezett fajták szaporítása, megfigyelése

• Világfajták összehasonlító vizsgálata tokajhegyaljai viszonyok között

• Korszerű borkezelő berendezések kiépítése

• Új borászati laboratórium létrehozása az új irodaépületben, ahol már a sajáton túl lehetőség van más borászatok és kistermelők borainak vizsgálatára

• A talaj szervesanyag szükségességének vizsgálata különböző talajokon

• Tápanyag vizsgálaton alapuló szaktanácsadás

• Új növényvédő szerek kipróbálása és értékelése

• Az öntözés hatásának vizsgálata

1982-ben felszámolták a kutatói hálózatot, és a tarcali telep a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináthoz került. A kutató munkát ezután másfél évig szüneteltették.

Az intézet 1983 májusától 2004-ig a később Tokaj Kereskedőház Rt. Kutató Állomásaként működött tovább Marcinkó Ferenc igazgató vezetésével.

Marcinkó Ferenc igazgató

Az intézet munkatársai voltak: Baracskai László, Mallár Imre, Szalmás Miklós, Szedmák Sándor voltak. A Szarvas területen túl a Kereskedőház ültetvényeiben is lehetőség nyílt kísérletek beállítására, megfigyelésére.

• Folytatódott a klónok, a törzsültetvények fenntartása, szaporítóanyag termesztés és értékesítés

• Visszatérés a középmagas művelésmódokhoz

• Kövérszőlő, Kabar, Gohér szőlőfajták bejelentése állami elismerésre

• A keresztezéses nemesítésből származó anyag (Tarcal sorozat) szőlészeti és borászati értékelése

• Tőketerhelési kísérletek

• Fajtagyűjtemény (177 fajta) és alanyfajta (36 fajta) gyűjtemény telepítése majd értékelése

• Az első vírusmentes, Furmint és Hárs klónokból álló ültetvény telepítése

• Alanyhatás vizsgálatok

• Legújabb növényvédő- és gyomirtó szerek kipróbálása

• Lombtrágyák és érésfokozó szerek kipróbálása

• Kórokozók és kártevők szabadföldi vizsgálata

• Szőlőt károsító atkák borvidéki szintű felmérése és az ellenük való védekezés kidolgozása

• Ökonómiai vizsgálatok

• Termőhelyi és ültetvény kataszter felmérés irányítása, közreműködés a felvételezésben és az adatok feldolgozása

• Szaktanácsadási rendszer működtetése

• Borvizsgálatok beindítása

A ’90-es évek végétől a kutatást leépítették és egyedül a fajtagyűjtemény fenntartása és a fajtaérték kutatás maradt meg.

2005-2007. június 30-ig az FVM SZBKI Kecskemét Tarcali Állomásaként működött Müller István állomásvezető irányítása alatt. A szűkös anyagi keret minimális kutatómunkára adott lehetőséget:

• Törzsültetvények fenntartása, szaporítóanyag értékesítés

• Alanyhatás vizsgálat

• A megfigyelt klónok és a nemesítésből származó anyagok vizsgálata, mikrovinifikáció

Müller István igazgató

2007. július 1-től 2011. júniusáig a Központi Élelmiszerkutató Intézet (KÉKI) Tarcali telepeként tevékenykedett a Kutató Állomás. Kísérleti feladat végzésére már nem volt lehetőség, csak a termelési és fenntartási munkák folytak.

2011. augusztus 1-jén alakult meg a Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt. Az intézet igazgatója dr. Bihari Zoltán lett. A Borvidék szőlészeti és borászati munkáját segítő, gyakorlatban felhasználható kutatási célokkal indult újra a kutatói munka.

Elérhetőségek:

Könyves Kálmán utca 54. Tarcal 3915