Papp László ifj

Papp László 1926. március 25-én született Budapesten. Édesapja, 1937-ben bekövetkezett haláláig, gépkocsivezetőként dolgozott. Ezután édesanyja kis fűszerüzletéből tartotta el a családot, Lacit és húgát. A kis Laci sokat segített édesanyjának. A piacra járt vele beszerezni az árut, reggel pedig, mielőtt iskolába ment, kihordta a tejet és a kiflit a vevőknek.

Édesapja hegedülni taníttatta, de ökölvívó mérkőzésekre is elvitte, sőt ő maga is járt ökölvívó edzésre. Édesapja halála után abbahagyta a hegedülést, melyben nagyon tehetségesnek bizonyult és a labdarúgással kezdett foglalkozni, amely sportágban szintén sikeresen tevékenykedett. Közben a barátaival elmentek egy edzőterembe, hogy megpróbálkozzanak az ökölvívással, de az első edzésen úgy megverték őket, hogy elment a kedvük az ökölvívástól.

A II. Világháború befejezése után a 19 éves Papp László ismét megpróbálkozott a boksszal. Tehetségét nevelő edzője, Fehér István, hamar felismerte, majd Adler Zsigmonddal való találkozása meghatározta későbbi életét. A két ember elválaszthatatlan barát lett és együtt érték el a világraszóló sikereket.

Papp első mérkőzéseit külföldön vívta, ahol legtöbbször kiütéssel nyert, majd eljött 1945. október 6-a, amikor a válogatott csepeli Bicsák ellen nem tudott mérkőzni az ellenfele és Papp Lászlót dobták be a Budapesti Vasutas Sport Club vezetői. A mérkőzést Bicsák a második menetben feladta és Papp elindult a világhírnév felé. Mérkőzésről-mérkőzésre legtöbbször kiütéssel győzött. Időnként, főleg a kezdeteknél becsúszott két döntetlen és 9 vereség is. Papp László körülbelül 300 mérkőzést vívott, melyek nagy részét kiütéssel, vagy feladással illetve döntő fölénnyel nyerte meg.

Papp László olimpiai bajnokként mindössze kétszer szenvedett vereséget. Mindkétszer betegség után, nem megfelelően felkészülve utazott a versenyekre. Az akkori sportvezetés mindenáron kierőszakolta Papp indulását, edzője és orvosai tiltakozása ellenére.
Először a szovjet Tyisin bizonyult Pappnál jobbnak az 1953-ban rendezett varsói Európa-bajnokságon, annak ellenére, hogy Papp előtte már kétszer legyőzte Tyisint. Első alkalommal 1951-ben a berlini Főiskolai Világbajnokságon, majd 1952-ben, Moszkvában, a Szovjetunió – Magyarország válogatott csapattalálkozón.
A másik ökölvívó, aki legyőzte Papp Lászlót, mint olimpiai bajnokot a lengyel Pietrzykowski volt, aki előtte szintén vereséget szenvedett Papptól, 1954-ben Budapesten a Magyarország – Lengyelország csapattalálkozón. 1956-ban, az olimpia előtt két hónappal, Varsóban, egy nemzetközi versenyen a második menetben döntő fölénnyel győzött a lengyel fiú Papp ellen.
Papp Lászlónak nem szegte kedvét a vereség. Tudta, hogy tüdőgyulladás után, felkészületlenül állt ki akkor lengyel ellenfele ellen és az olimpián, Melbourne-ban, az elődöntőben ismét legyőzte Pietrzykowskit.
1957-ben a Pietrzykowski elleni, melbourne-i győzelem történetét játékfilmben dolgozták fel „Nehéz kesztyűk” címen. A film főszerepét maga Papp László játszotta.

1947-56-ig válogatott kerettag volt és hétszer nyert magyar bajnokságot (1946, 1947, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956).

Papp László harmadik olimpiai győzelme után, 1957-től, állami engedéllyel a profik táborába lépett, ahol 29 mérkőzésből 11-t kiütéssel, 12-t pontozással, 4-t technikai k. o. – val nyert meg. Két mérkőzés döntetlennel végződött, bár a szakemberek és az újságok szerint ezeken a mérkőzéseken is Papp volt a jobb.
Papp László „hazai” mérkőzéseit Bécsben, a Stadthalle-ban vívta, mert Magyarországon profiként nem bokszolhatott. A magyar határ menti települések televízióval rendelkező családjai nézhették mérkőzéseit, amelyeket az osztrák televízió közvetített. Huszonkilenc mérkőzéséből Magyarországon csak a dán, Chris Christensen ellen aratott Európa-bajnoki győzelmét közvetítette a Magyar Televízió.
Rendkívül népszerű volt Ausztriában. Az osztrákok teljesen magukénak tekintették Papp Lászlót. Bárhol megfordult azonnal tömeg vette körül.
1962-ben profi Európa-bajnok lett, mely címét hatszor védte meg. 1964 végén a magyar kommunista állami sportvezetés pályafutásának befejezésére kényszerítette, megfosztva őt attól a lehetőségtől, hogy a világbajnoki címet is megszerezze.
Ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni. Egész további életére rányomta bélyegét a letiltása.
Adler Zsigmond szerint profi pályafutása felért két olimpiai bajnoksággal.

Papp László, akit akkor már az egész világ Papp Lacinak hívott, edző lett.
A Papp – Adler duó egész más edzésmódszert vezetett be. Először is személyre szabott versenyeztetést és kemény edzésmunkát. Továbbá a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követeltek azoktól, akik a magyar színeket képviselni akarták a világban.
Ettől kezdve megtiszteltetés volt annak, aki válogatott lehetett.

Papp László vezetésével a Magyar Ökölvívó Válogatott olimpiai és világbajnoki aranyérmet, két olimpiai ezüstérmet és több olimpiai és világbajnoki bronzérmet szerzett.
Számos Európa-bajnoki első, második és harmadik helyet szereztek a magyar ökölvívók.

Papp László 1992-ben nyugdíjba ment. Utána saját boksziskolát nyitott, amit sajnos anyagi támogatás hiányában be kellett zárni. Utána néhány egyesületnél segített, végül 1996-ban betegsége miatt abba kellett hagynia edzői tevékenységet.
2003. október 16-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.