A Budapesti Operettszínház a magyar operett és operettjátszás képviseletében a Hungarikum Szövetség alapító tagja. (2011)
A Hungarikum Gyűjteményének tagja. (2012)
TÖRTÉNET
Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a „szórakoztató palota” bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy „a boldog békeidők”.
1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az „Ezüst Operett” korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest – Bécs mellett – az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.
Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.
ÉPÜLET
A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.
1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.
Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált.
Az épületben megmaradt egykori tárgyak – lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok – harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.
A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.
A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötellességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.
NAPJAINK
Napjainkban, Lőrinczy György főigazgató és Kerényi Miklós Gábor – KERO® igazgatása alatt kéttagozatú, igazi zenés népszínház, mely magyar operetteket és ennek mai utódait, kortárs magyar musicaleket tűz műsorra, több, az ifjúságnak szóló, irodalmi-történelmi alapú musical mellett. Évente 500 előadást játszik, 400 ezer nézőnek, így ma ez Magyarország egyik leglátogatottabb teátruma.
Világszerte elismerik, hogy a magyarok énekelik-játsszák egyedül az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncokkal, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Amikor a Budapesti Operettszínház A Csárdáskirálynőt bemutatta Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta:„Sok városban található olyan hely, ahol jó zenét hallgathatunk. Az operettnek csak egy biztos címe van: Budapest, Nagymező utca 17.” Külön érdekesség, hogy a teátrum musical-produkciói közül a Shakespeare-drámája alapján Gerard Presgurvic által írt Rómeó és Júlia vonzotta az elmúlt öt évben a legtöbb nézőt Magyarországon, 2010-ben pedig Lévay Szilveszter Daphne du Maurier regénye alapján készült Rebeccáját látták legtöbben Magyarországon.
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical-bemutatókat is műsorra tűz. Színpadán láthatók népszerű operett-szerzők, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs és mai utódaik, a sikeres musicalkomponisták Claude-Michel Schönberg, Jávori Ferenc, Kocsák Tibor, Szakcsi Lakatos Béla, Lévay Szilveszter és Szörényi Levente munkái, például A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, a Bál a Savoyban, a Lili bárónő, a Mágnás Miska, a Szerdán tavasz lesz, a Miss Saigon, a Rebecca, az Elisabeth, a Mozart!, a Menyasszonytánc, a Szentivánéji álom worldmusical-változata, az Abigél és a Veled, Uram című rockopera.
A teátrum kreatív csapatai rendszeresen hoznak létre koprodukciókat a szentpétervári, bukaresti, jekatyerinburgi, prágai, salzburgi és erfurti testvérszínházakkal, társulata pedig rendszeresen turnézik külföldön, Európától Ázsiáig számos országban és városban megfordult már operett- és musical-produkcióival, gálaelőadásaival. A Budapesti Operettszínház 2011 őszén, szoros nemzetközi versenyben elnyerte a világ egyik legszebb meséjéből készült A Szépség és a Szörnyeteg című musical kizárólagos előadásjogát német nyelvterületen, így az előadás megtekinthető Münchenben, Kölnben, Drezdában, Mannheimben és Düsseldorfban. A Superbrands elismerő címmel kitüntetett intézmény rendszeresen szervez rangos nemzetközi zenei versenyeket, 2012-ben, a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett, illetve a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny után, Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterversenyt rendez.
A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre.
A színház vezető szólistái valódi sztárok, akiket teljesítményük és egyéniségük kiemel a sokaságból, s akik a média kiemelt figyelmét élvezik.
Az előadások alapján készülő CD és DVD kiadványok rövid időn belül arany-, illetve platinalemezzé válnak, a sikerprodukciókból készülő DVD-k több ezres példányszámban fogynak el.
A színház produkció és társulata köré az elmúlt években több tízezres fiatal rajongótábor szerveződött, akik folyamatosan nyomon követik a színházban zajló eseményeket, előadások után személyesen várják színészeinket a művészbejárónál, internetes fórumokon értékelik és elemzik az előadásokat, és minden jelentős eseményen ott vannak, amelyekről a színház hírlevélben tájékoztatja őket.
Budapesti Operettszínház
1065 Budapest
Nagymező utca 17.
Központi telefon: (+36-1)472-2030
Jegypénztári telefon: (+36-1)312-4866
E-mail: operett@operett.hu
