Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén született a Meindl házban (Apród utca 1-3.) a Hintz származású Semmelweis József fűszer-kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként. 1823-ban a család átköltözik az Apród utca 6-ba, ahol Semmelweis József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltját vezeti. Semmelweis Ignác a várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban 1829-ben kezdi meg tanulmányait.

Miután 1835-ben befejezi a gimnáziumot, beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára. Apja akaratának engedelmeskedve 1837-ben jelentkezik a Bécsi Egyetem Jogi Karára, azonban még ebben az évben átiratkozik az Orvosi Karra. Egy év múlva visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára, majd 1840-ben újra a Bécsi Egyetem Orvosi Karára kezd járni. 1844-ben orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével: „Tractatus de Vita Plantarum”, majd szintén ebben az évben sebész-, és szülészmesteri oklevelet is szerez.

Diplomája megszerzése után is látogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban, amelyet 1846-ban el is nyer. Néhány hónappal később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweiset felvették, visszatér, és Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és az Írországba (Dublin) távozás gondolata foglalkoztatja. Két év múlva visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére kerül. 1847 márciusában Velencébe utazik pihenni, amikor is Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis visszatérte után megnézi Kolletschka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletschka halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. Több vegyszer kipróbálása után 1847 tavaszán a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra, októbertől pedig kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is. A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén.

1848 tavaszán Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának. Semmelweis tanársegédi megbízatása az Allgemeines Krankenhaus-ban 1849. március 20-án lejár. Még februárban egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy hullákon és “fantom”-okon demonstrálhasson. Rokitansky elnöklete mellett 1850. március 15-én előadást tart a bécsi Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról. Májusban ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba is beleegyezve, hogy a “hullakérdés rendezéséig” csak bábon oktathat.

Október 10-én kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással, hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie. Öt nappal később váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre. 1851-ben fizetés nélküli tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti osztályát. 1855-ben a pesti egyetemen kinevezik az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává. Eközben Klein halálával megüresedik a bécsi szülészeti tanszék igazgatói széke, de Semmelweiset nem jelölik. Két év múlva a zürichi egyetem meghívja tanárnak, de a meghívást visszautasítja. Barátja, Markusovszky Lajos biztatására megkezdi szakirodalmi tevékenységét a gyermekágyi lázról az ez évben induló és Markusovszky által szerkesztett Orvosi Hetilapban. Hat év után leköszön a Rókus-kórház szülészeti osztályának éléről. Munkásságával 0,85%-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhaltak arányát.

Házasságot köt Weidenhofer Máriával. Később összesen öt gyerekük született, de közülük csak három érte meg a felnőttkort, és csak egynek maradtak utódai. 1860-ban megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). Ezután 1861-ben illetve 1862-ben megjelenik az első és második nyílt levele németül. 1865. júliusában magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak és július 31-én a bécsi elmegyógyintézetbe zárják, ahol augusztus 13-án meghal. A boncolási jegyzőkönyv és a csontmaradványokon 1963 – 64-ben végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint Semmelweis a jobb kezén kialakult subacut csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt meg, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét felfedezte. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést. Hamvait felesége 1891-ben Budapestre hozatta családjának sírboltjába. 1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában, mely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet.

Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO világemlékezet részévé nyilvánították.

Elérhetőség:
Web: Semmelweis.hu

Név: Semmelweis Egyetem

Rövidített megnevezés: SE
Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26.
Telefonszám: 06-1/459-1500